Az emberi tényező „Mikor odaértem, észrevettem, hogy még csengő sincs az átkozott kapuján. Dörömbölni kezdtem hát, és nemsoká hallom is hogy érkeznek a portáról. Pattant a retesz és ez a csibész vigyorogva üdvözölt a kapurésről: Gy’isten, Vilmos bátya!”…

744 óra Allah magasztos, minek lehet ilyen szaga!? Muszáj lesz felkelnem. Jesszumpepi! Hol vagyok? Jaj, ez a rohadt cella, hát persze! Izabell az álmaimban, ez a büdös Barakah meg a nyomorult valóságomban főszereplő. Ugyan addig jó, amíg fel nem ébred. Mennyi lehet az idő? A gyomrom…

süti beállítások módosítása