A történelem paradoxonaNagyon meleg van már. Lóg a lába a monszunnak. Egész nap csak itthon hűsölök és bújom a netet, és Magyarországról olvasok. Megdöbbentően nehéz. mint újságíró tudom, hogy az objektív képhez elengedhetetlen a több forrásból való tájékozódás, ám ez…

Magyarország és a birodalmakAzért is lettem újságíró, mert hamar kiderült, jó megérzéseim vannak. Mikor ezek az elmebeteg terroristák néhány éve Mumbaiban szitává lőttek egy csomó embert, akkor is éreztem, hogy hol kell lennem. A CNN-es csajjal épp egy búfelejtőben dumáltunk,…

Az IMF - Hungary csata Nem nagyon akaródzik itt hagyni Londont. Olyan tiszta, olyan más, olyan nagy és mégis olyan pici. Nagy mert ez a nyugati világ közepe, de pici, mert a házak olyanok, mintha törpék laknának benne. De a kocsmák hangulatosak. Most érzem csak igazán, mennyire nagy…

A hatalom maga Ülök a gépen és hazafelé tartok. Vár a jó öreg, de mindig fiatal, a koszos de csillogó Mumbai. A világ közepe. Kikuya emléke még erős. Azt hiszem otthagytam valami értékeset nála örökre. Azt hiszem, mint egy sosem begyógyuló seb, ez mindig fájni fog.…

Prostik helyett Lehet, hogy győztem? Vagy ha még nem is teljesen, legalább megvalósulni látszik mindaz, amit a csavargásomtól vártam. Akartam az igazán nagy kalandot.  Azt, amelyet már letelepedve, az unokáknak mesélek majd egy karosszékben és ők teljes csodálattal hallgatják…

Mi ez az egész?   Tisztában voltam vele, hogy kiválasztott vagyok. A szerencsével sosem álltam hadilábon. De ez? Ez az egész…!? Nem szoktam meglepődni, de most megtörtént. Felkeresett egy ürge, (olyan titokzatos módon, hogy magam sem) és azt mondta, el kell jutnom egy…