Oroszország, a világ láthatatlan ura?

Bár jelenleg nem lehetek teljesen biztos a dolgomban, még mindig úgy vélem, inkább Oroszországgal kell foglalkoznom, mint Ukrajnával: csernobili „kéjutazás” ide, „kéjutazás” oda. Bár persze ha úgy vesszük, a kettő közel ugyanaz. (Örömmel jegyezném meg, még nem hullik a hajam.)

Furcsa állat ez az Oroszország, vagy ha tetszik a volt Szovjetunió. Az emberek legtöbbje nyomorog, míg egy igen szűk elit olyan körülmények között él, amelyet el sem tudok képzelni. Azaz hogyne, luxusautókat, repülőket, jachtokat, Versailles nagyságú sufnikat - illetve a hozzájuk tartozó palotácskákat -, a legkiválóbb ételeket-italokat és az elmaradhatatlan celebkurvákat bármikor el tudom képzelni. Azt, hogy ezen felül még mire költik a lelket irgalmatlanul megkönnyeztető, gyomrot pedig kíméletlenül, az összes sarkából kiforgató vagyonukat, még nem tudom megmondani. Persze találgatni nem nehéz.

Az, hogy „hivatalosan” véget ért a hidegháború, darabokra hullott a Szovjetunió és bármelyik orosz nagyvárosban megehet bárki egy „otthon ízű” Big Mac hulladékot, nem hiszem, hogy azt jelentené, hogy a „Vörös Öreg” felhagyott volna világuralmi terveivel. Ellenkezőleg. Legfeljebb volt egy kis csend, míg elballagott Viagráért.

Pár napja megittam néhány jó bort Edével, Tündi programozó ismerősével, miután visszaadta a laptopot az eredményekkel. Szerinte a zsidó terroristák mögött az USA áll, míg az arabok mögött az oroszok. Lehet hogy van benne valami, de sajnos nem látok a függöny mögé. Elképzelésem sincs, hogy kinek és miért jó ez a több mint hatvan éve tartó ellenségeskedés. Lehet, hogy a világ vezetői, pont hatvan éve nem értenek egyet valamiben, de túlságosan nyugtalan természetűek ahhoz, hogy egy sakkparti keretén belül oldják meg a nézeteltéréseiket? Nem baj, a START III értelmében még mindig lesz elég atomrakéta, hogy elfüstölögtessük a naprendszert.

Hiszen nem leselejtezik, atomtemetőkbe, esetleg Tesco gazdaságos sörösdoboz-visszaválókba viszik a robbanófejeket, hanem eladják őket a néhány tíz éve csak kecskéket legeltető, jelenleg a világ meghódításában rejtélyes módon - olaj - partnerré avanzsálódó arabusoknak és amúgy bárki másnak.

Ők majd az ukáz szerint - legrosszabb esetben - kilövik a célpontra a „büdösgombát”, a beviagrázott barátaink pedig hirtelen, a világ megmentőiként léphetnek elő magukévá tenni azt, amit már igen régóta szeretnének.

Szóval innen - és a gáziparból és az embercsempészetből, prostitúcióból, drogbisnessből, megbundázott sporteseményekből - az a fene nagy vagyonuk.

Nem mellesleg pár napja olvastam, hogy Eurázsiai Gazdasági Uniót akar ez a „barátságosnak tűnő” nép, amely képes felvenni a versenyt az EU-val. Ki gondolta volna 1991-ben, hogy húsz évre rá, visszaérhet a Szovjetunió?

Szóval pörgés van itt és biztos, ezért tettek ki Csernobilben. Jó, tudom: az Ukrajna. De így már nem mindegy? (Mondjuk, ezt az akciót nem felejtem el. Ez egy erős húzás volt. Így is gondoltam, hogy nem szarral gurigáznak…)

Értem én, a maguk beteges módján azt akarták tudatni velem, hogy Oroszország felé érdemes szimatolnom, hátha rálelek a szobájukra. Vagy mégsem?

Amúgy egy szimpla képeslap is elég lett volna, de spongyát rá, katonadolog.

Holnap elmegyek a megadott koordinátákra. De őszintén remélem, nem valami szopatás lesz a dolog.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.