Az emberi tényező „Mikor odaértem, észrevettem, hogy még csengő sincs az átkozott kapuján. Dörömbölni kezdtem hát, és nemsoká hallom is hogy érkeznek a portáról. Pattant a retesz és ez a csibész vigyorogva üdvözölt a kapurésről: Gy’isten, Vilmos bátya!”…

Felismerés vagy paranoia? Honnan tudta napra, percre pontosan, hogy mi lesz a Malévval? Gondolom, maga is benne volt a dologban, nyakig. Ha mindezzel az volt a szándéka, hogy igazán komolyan vegyem magukat, nos, sikerült!  Most már nem fér kétségem ahhoz, hogy valós a szándékuk.…

Üdv Magyarország! Ki a szar az az Orbán Viktor? Látszik, hogy régóta nem hagytam el Brazíliát. Európában minden más. Minden sokkal komolyabb. Gondoltam, játszom nekik valami pezsdítő, amolyan latin ritmust ebben az elviselhetetlen hidegben. Nem a pénz miatt, ilyen időben amúgy sem…

Egy rossz reggel dilemmái Egy még hagyján, de kettő már sok volt. Hiába, a pia és a táncosnőcske szerint is öregszem. Az elmúlt évek ugyan már nem jönnek vissza, de az a kis ribanc igen: az éjjeliszekrényen hagyta az óráját. Én meg várok és egész nap hülyeségeken…

Prostik helyett Lehet, hogy győztem? Vagy ha még nem is teljesen, legalább megvalósulni látszik mindaz, amit a csavargásomtól vártam. Akartam az igazán nagy kalandot.  Azt, amelyet már letelepedve, az unokáknak mesélek majd egy karosszékben és ők teljes csodálattal hallgatják…