Paranoia helyett tények

Tényleg figyel, figyeltet valaki. Mivel ön nem nyilatkozik erről, kénytelen vagyok azt hinni, hogy nincs benne a keze a dologban.

Amióta ezzel a fél-indiai fél-magyarral találkoztam, kiszúrtam két feltűnően turistának öltözött fószert, akikbe kissé túl gyakran belefutok itt-ott-amott. Nagyon gyanús. A hotel előtt, aztán a reptéren is. Akkor kezdtem nagyon kényelmetlenül érezni magam, amikor a Budapest felé tartó gépen is ott ücsörögtek. Amikor leszálltunk, nyomuk veszett, azóta nem láttam őket.

A házam előtt azóta rendszeresen látok fel-alá sétálgatni valakit, aki szemmel láthatóan nem tágít. Megfigyeltem, kb. 4 óránként más-más ember. Tehát figyelnek. Gondoltam rá, hogy hollywoodi trükkel szépen kibattyogok, és behívom az egyik palit egy kávéra, és szépen megkérdezem, hogy mi a keserves rossebet akar, mert én elmondom, csak kérdezzen. Aztán mégse tettem. Felhívtam egy volt egyetemi csoporttársamat, aki azóta magánnyomozó céget üzemeltet, mégpedig elég jól menőt. Nem szeretek szívességeket kérni, de ezt a kapcsolatot nem tudtam nem kihasználni. Ráállítottam az engem figyelő bagázsra, hátha kiderít valamit.

Sem gazdag, sem befolyásos, sem… semmise vagyok, ami miatt ilyen „megkülönböztetett figyelmet” érdemelnék. Egyetlen dolog, ami miatt érdekes lehet, az az önnel fenntartott felettébb egyoldalú kommunikációs kapcsolatom.

Ismételten megkérem, hogy adjon át annyi információt, amennyi csak belefér. Nem vagyok könnyen megfélemlíthető ember, szebb napjaimban, amikor ötvenszer annyit kerestem, mint amennyiből most vegetálok, megszoktam, hogy megpróbálnak kevéssé egyenes utakon járó üzlettársaim, és konkurens cégek vezetői sarokba szorítani… Néha elég csúnya módon.

 Ez más. Ez elég ijesztő. Nem rezeltem be, de azért szeretném legalább azt tudni, hogy számíthatok-e arra, hogy rám törik az ajtót, és olyanokat kérdeznek, amikre nem tudok válaszolni. Ne válaszokat adjon, legalább lehetséges kérdéseket… Mire számítsak, ha az ólálkodók úgy döntenek, hogy beszélgetni akarnak? Egyre kevésbé tetszik ez a játék.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.