Kim Dzsong Un szülinapja

Leugrottam Goára, és szerencsére meg is lett a lóvém. Igaz, kiderült, hogy én meg egy calanguti lánynak tartozom. Persze nem kellett megadjam neki. Azt mondta, máshogy is megadhatom. Megadtam. Jól. Nem esett nehezemre, mert gyönyörű. Sajnos Goán nagyon odaadóak. Ráadásul szerelmes a drágám… Meghagytam hát abban a hitében, hogy én is. Gonosz vagyok.

Közben erősen agyalok, miként juthatok közelebb ahhoz a bizonyos szobához. A hírek között keresgélek – amúgy is ez a szakmám. Ez a majom Kim Dzsong Un épp a születésnapját ünnepelteti. Szerencsétlen Észak-Koreaiak. Ha van a világnak szeglete, ahová nem ér el titokzatos megbízóim keze az Phenjan lehet. Vagy épp ők ültették a helyére ezt a hájfejű ökröt?

Bárhogy is van, érzem hogy valami készül a világban. Az arabok majd mind elkergették anyjukba a vezetőiket, Mubaraknak game over, Kadhafi meg Kim Dzsong Il fűbe harapott, Aszad Szíriában csúnya bajban van. Az egész hóbelevanc kezd gyökerestől átalakulni.

A kis seggdugó Ahmadinedzsad meg beszólt a világnak, hogyha nem vesznek tőle olajat, akkor bizony lezárja a Hormuzi-szorost. Ahol a világ olajának közel 40 százaléka áthalad. Nem is értem mit képzel?! Tökös legény, csak aztán letépik neki. Az amcsik rögtön odaküldtek néhány ezer tonna vasat, repülőgéphordozó-formába öntve. A végén még tényleg nekiugranak Iránnak. Főleg, ha a republikánus elnök győz Obama meg négy év után mehet kosarazni. Nem vagyok nyugodt. Ráadásul, ha Afganisztánt is itt hagyják a NATO erők, akkor Pakisztán megint neki fog fordulni Indiának. És mindkettőnknek van atomunk. Hülye magyar testvéreim, minek kellett feltalálnotok ezt is…?!

Na jó, elég is ebből. Veszélyes a világ, de én talpon maradok. Indulok Japánba. Az az érzésem lesz ott valami, ami nyomra vezethet. Indiában is meglépte a hírküszöböt, hogy Japánban feladta magát az Aum Sinrikjo őrült szekta gyilkosa. Ők vállalták a Tokiói metrótámadást is. A pasi 17 éve bujkál, most meg egyszerűen besétál a rendőrségre. Gyanús. Ezért, oda kell menjek, érzem.  A Hang azt mondta figyeljem a jeleket. Hát ezt én most annak értékelem…

Igaz, hogy véletlenül épp tegnap hívott egy barátom Kyotóból, hogy komoly pénzt fizetett egy gésa szolgálataiért, majd úgy alakult, hogy nem tudja kihasználni, és felajánlotta, hogy esetleg én. Rosszul ismer. Elfogadtam. Elkapok egy repülőt Japánba.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.